1919.január 11. Erdélyt Romániához csatolják

Erdély az államalapítás óta a Magyar Királyság "autonóm" egysége volt.

 Az ország három részre szakadása idején független, török vazallus állam, majd a törökök kiűzése után hol Magyarország autonóm része, hol a Habsburg Birodalom Magyarországgal egyenjogú "tartománya" volt. 1918. december 1-jén tartott gyulafehérvári román nagygyűlés kimondta Erdély egyesülését Romániával. 

Először 1919-ben került Romániához és azóta folyamatosan annak része. 

 1920-ban az antant hatalmak a trianoni békeszerződéssel jóváhagytak.

 A Károlyi-rezsim ezzel szemben a magyar sereget szélnek eresztette, így a Székely Hadosztályon kívül senki sem vette fel a harcot a megszálló erőkkel - egészen a Magyar Tanácsköztársaság 1919 márciusi megalakulásáig.

Az új magyar-román határt Hitler személyes döntése nyomán húzták meg.

A Führer olyan megoldást keresett, amely "pacifikálja" a térséget a tervbe vett szovjetellenes háború előtt. Az új nyomvonal Nagyszalontától délre ágazott el a trianoni határtól, majd a Sebes-Körös mentén haladva Magyarországhoz csatolta Nagyváradot és Kolozsvárt. Kelet felé egy nagy kanyarulatot írt le, Marosvásárhelytől pedig nagyjából a nyelvhatárt követte. 

A Székelyföld visszakerült Magyarországhoz, Brassó viszont Romániában maradt. Az 1940-es második bécsi döntés visszaadott Magyarországnak 43 492 km²-t, Erdély északi és keleti részét, benne a 90%-ban magyarok által lakott Székelyfölddel, de ezt az 1947-es párizsi béke semmissé nyilvánította.

A nemzeti magyarok itt a Csonka-Magyarországban soha nem fognak lemondani a Nagy-Magyarország elszakított területeiről és 1920 június 4-ét örökös gyász napként tartja számon.