Véres csütörtök

Sztreljaty! Sztreljaty! - Lőni! Lőni!

Mind a mai napig sűrű homály fedi azt, hogy ki volt a felelős az 1956-os forradalom idején, az október 23. és november 4. között leadott 61 karhatalmi, illetve szovjet sortűz közül a legbestiálisabb Kossuth téri vérengzésért.

 A Kossuth téren összegyűlt tömeg vegyes összetételű, civil tüntetőkből állt. Férfiak, asszonyok, gyermekek és idős emberek. 

A felvonulók mellett három lezárt tornyú T-54-es szovjet harckocsi és egy BTR-152 típusú páncélozott csapatszállító dübörgött el.
Senki sem tudhatta, hogy a páncélosokkal Szuszlov és Mikojan, illetve az események miatt felpaprikázott hangulatban lévő rettegett KGB-főnök, Ivan Szerov, továbbá a magyarországi szovjet haderő főparancsnoka, Mihail Malinyin hadseregtábornok tartanak az Akadémia utcai pártközpontba.

Szerovot felháborította a szovjet katonák és a "fasiszták" barátkozása, akik felmászva a tankokra tolmács segítségével próbálták az oroszok tudtára adni, hogy ők békés szándékkal jöttek, és nem fasiszták.

11 órakor Szerov kiadta a tűzparancsot, de máig sem tisztázott, hogy kinek az utasítására. 

Sortüzek dördültek, repeszgránátok csapódtak a téren álló fegyvertelen férfiak, nők, férfiak, gyerekek és idősek közé. Az áldozatok pontos száma ismeretlen, de körülbelül 1000 főre tehető. 

Ez volt a forradalom legvéresebb budapesti eseménye, amit az 1956. október 25-i "véres csütörtök" néven ismer a történelemtudomány.