Hogyan süllyesztették idáig Németországot?

A folyamat kezdete egészen a világháborúig nyúlik vissza, amikor a német érdekek erősen kapcsolódtak Európa riválisaival szemben az iszlám dzsihádhoz, hiszen segítségre számítottak a muszlim szervezetektől.

A status quo ellen lázadó nacionalista és radikális erők később Németország pártfogoltjai, majd a közös eszme miatt partnerei is lettek. Ezek kihatással voltak a világháború utáni időszakra, és a Közel-Keletre még 1945 után is. Németország szövetségesei maradtak, mivel sok mindenben azonosan gondolkodtak. Képesek voltak megdönteni azokat a liberális erőket, amelyeknek az ellehetetlenítésével azok már nem tudtak harcba szállni a hatalomért. Valójában ez a közel-keleti szemlélet határozza meg sok évtized elmúlásával is az arab nacionalizmust, iszlamizmust és a palesztin arab mozgalom irányvonalát. Ez tartott egészen a huszonegyedik század első évtizedéig.

Mára újra testet öltött a forradalmi iszlamizmus, ami az egyik olyan mozgalom, amely 1918-ig együtt működött a császári Németországgal, majd 1945-ig a Harmadik Birodalommal is. Németország elveszítette államiságát és nemzetközi jogi szuverenitását. Az új hatalmi vákuumot a második világháború győztesei töltötték be. A megszálló hatalmak növekvő hatalompolitikai és ideológiai nézeteltérései azonban Németország és Európa megosztásához vezettek.

A két ideológiai világrendszer küzdelmében Németország a centrumban állt, amit egyik fél sem kívánt a másiknak harc nélkül átengedni. Nem véletlenül kezdődött a hidegháború 1945 májusában Németország összeomlásával, majd ért véget az egyesülésekor.

Eközben az 1950-ben szétzúzott forradalmi iszlamizmus életre keltése napjainkig nem más, minthogy kihívást jelentsen korábbi partnerének a militáns arab nacionalizmussal szemben. (1989 november 9-én, a berlini fal leomlásával Németország újra egyesült) Innentől kezdve a legtöbb migráns célpontja Németország.

2015 szeptember 6.-a óta ezrével özönlenek az országba. Az európai menekültválság miatt Németország ideiglenesen felfüggesztette a Schengeni egyezményt. A korlátozások célja a német belügyminiszter nyilatkozata szerint "a rend visszaállítása", vagyis, hogy rendezett keretek között lépjék át a határt a migránsok, valamint annak érdekében, hogy mindenkit regisztrálni tudjanak. Angela Merkel kancellár asszony viszont arról beszélt, hogy Németország elég erős ahhoz, hogy akárhány menekültet befogadjon.

2015 szeptemberében lelkes tömegek üdvözölték a migránsokat. A menekültválság viszont rányomta bélyegét a lelkes fogadtatásra.
A befogadott érkezők száma azóta meghaladta az egymilliót.
Sokan tartottak attól, hogy az ország gazdasága és szociális rendszere beleroppan ennyi ember ellátásába, és benne volt a pakliban, hogy Merkel politikai karrierje is véget ér. Nem így történt.

A hatalmas tömegű menekült befogadása súlyosan megterhelte Németországot és a németek tűrőképességét. A településeknek súlyos anyagi terheket kellett vállalni, romlott a közbiztonság, kiéleződtek a kulturális különbségek, komoly politikai válság alakult ki. Nem mellékes tényező az sem, hogy 2015-ben a migráns befogadást Angela Merkel nem terjesztette a parlament elé.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint az Európai Unió tagállamai közül a következők fogadták be a legtöbb menekültet 2014 végéig: Franciaország (252 264), Németország (216 973), Svédország (142 207) és az Egyesült Királyság (117 161).
MOST 2017-et írunk. A felsorolt országokban pedig a terrortámadások, valamint a lakosság elleni bűncselekmények, illetve támadások száma szinte naponta látható és hallható a médiákban.