Győrkös István
A titkosszolgálatoktól nem áll távol a szélsőjobbos szervezetek megfigyelése és ha úgy gondolják, hogy veszélyessé válik a tevékenységük, akkor számos eszközzel, például bomlasztással, hiteltelenítéssel vagy végső esetben bűnvádi eljárással ártalmatlaníthatják őket.
Újabb három hónappal, december 27-ig meghosszabbította a Győri Járásbíróság a bőnyi rendőrgyilkosság gyanúsított Győrkös István előzetes letartóztatását .Elvileg szeptember közepén kellett volna sor kerülnie a vádemelésre a tavaly októberben történt bőnyi lövöldözés és rendőrgyilkosság ügyében. Erre azonban ismét várni kell, ugyanis az iratismertetés során a védelem panasszal élt, a Legfőbb Ügyészség pedig újabb nyomozati cselekmények lefolytatását rendelte el Így például az sem igaz, hogy Győrkös egyből tüzelt volna.
2016 október 26-án reggel a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai három tűzszerész és négy nyomozó mentek ki előre tervezett házkutatásra Győrkös István bőnyi házához. A tulajdonos a feleségével volt otthon, kiment az udvarra, bezárta a kutyáját, és beengedte a nyomozókat.
A rendőrök elmondása szerint lakásban a tulajdonos gépkarabéllyal öt-hat lövést adott le rájuk és a gyanú szerint megölt egy rendőrt.
Ez az állítás már ott megbukott, hogy a gyilkosságot egy bő húszperces beszélgetés előzte meg, és egyelőre tisztázatlan, hogy mi is történt valójában a lakásban.
Október 26-án a Nemzeti Nyomozó Iroda belső vizsgálata megkezdődött, a vezetőinek felelősségét feltáró vizsgálatra vonatkozólag, amire azért volt szükség, mert a TEK-et nem értesítették.
November 25-én, az NNI-n belül indult vizsgálat 30 napos határideje lejárt, de csak napokkal később adtak ki egy közleményt, amiben az állt, hogy mindent rendben találtak a 295/2010-es kormányrendelet 3.§ (5)-ös pontjával védekeztek: "Halaszthatatlan intézkedésként, ha a késedelem az életet, testi épséget vagy a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztetné, vagy helyrehozhatatlan kárral járna, továbbá ha a késedelem nyilvánvalóan sértené a bűnüldözés eredményességéhez fűződő érdeket, az érintett rendvédelmi szerv a (2) bekezdésben megjelölt feladatot a TEK igénybevétele nélkül végrehajtja, a feladat felmerülésekor azonban a TEK-et haladéktalanul értesíteni köteles". Ez azonban nagyon gyenge érvelés hiszen a házkutatási határozat nem említett sürgető körülményt, a rendőrök sem siettek és a vélelmezett elkövető is többször ki-bejárt a házból, és telefonált is, míg a rendőrök ott voltak.
A Terrorelhárítási Központhoz az első telefon csak akkor érkezett be, mikor Pálvölgyi Péter nyomozó már fejlövéssel feküdt a földön.
A TEK-nek a közeli Győrben műveleti egységei állomásoztak 24 órás készenlétben. Október 26-án 8 óra után alig néhány perccel megkapták az információt a lövöldözésről. Fél 9 előtt pár perccel pedig már a helyszínen voltak és az egyik első intézkedésként kihozták a sebesült rendőrt a tűzvonalból, majd tárgyalást kezdeményeztek Győrkössel. Az NNI nyomozói tehát kétszer sem értesítették a TEK-et. Először a házkutatás megtervezésekor, másodszor pedig az akció indításakor.
A TEK kiérkezése előtti lövöldözés során Győrkös Istvánt is meglőtték.
Az ügyvédje szerint a bizonyítékok alapján azt feltételezhető, hogy nem a gyanúsított lőtte le a nyomozót, ráadásul nem is ő lőtt először.
Hiszen fizikai képtelenség, hogy Győrkös István fegyveréből származzon a gyilkos golyó, mert a lelőtt rendőr nem ott tartózkodott, amerre az ügyfele lőtt.
A ballisztikai szakvélemény megérkezéséig természetesen csak feltételezéseik voltak és amiből a lövések sorrendje sem tudott választ adni, de a golyónyomok elhelyezkedése alapján határozottan azt feltételezhető, hogy Győrköst meglőtték, és ahogy esett el, a "fegyverbe kapaszkodva" adta le a lövéseket.
A ballisztikai vizsgálat során viszont kiderült, hogy nincs DNS -maradvány a Győrkös által kilőtt lövedékeken.
Több, mint egy év telt el és még mindig nem tudni semmi biztosat a bőnyi rendőrgyilkosságról.