A doni hősök emlékére
1943. január 12-én a Don-kanyarban indult meg a szovjet Vörös Hadsereg offenzívája, melyben 42 ezer magyar katona, halt hősi halált, vagy tűnt el.
A 2. magyar hadsereg
A 2. magyar hadsereg a Magyar Királyi Honvédségnek az 1941 / 1942-ben érvényes hadrendben nem szereplő alakulata volt, amelyet 1942-ben állítottak fel, és a keleti hadszíntérre küldték harcolni. A hadsereg 1943 januárjában a Sztálingrád körzetében vívott harcok során rendkívül súlyos, megsemmisítő veszteségeket szenvedett.
A Don-kanyarban vívott harcok a magyar hadtörténelem legszomorúbb fejezetei közé tartoznak: a megfelelő fegyverzet és felszerelés nélkül kiküldött, lehetetlen feladattal megbízott honvédek ezrei szenvedtek és vesztek oda a 40 fokos orosz télben.
1942. A németországi katonai műveleteken részt vett a 2. magyar hadsereg. A Wehrmacht negyedik páncélos hadsereggel együtt, július 5-én elfoglalták a Voronezh-t, és a német frontot a Volga régióban, amely Sztalingrádig húzódik.
1942 szeptemberében a hadsereg legyengülve, élőerőben alaposan megfogyatkozva rendezkedett be védelemre a Don partján.
1943. január 12-én, − 30°C fokos hidegben, (a hadtest naplója - 42 fokot rögzít) erős harckocsi-támogatással megindult a szovjet támadás az arcvonal északi részén. Az itt védekező 7. könnyű hadosztály 4. gyalogezrede a nagy hideg ellenére hősiesen harcolt, az első támadásokat visszaverte, de nagy veszteségeket szenvedett.
A magyarok a harc során a hadseregük legnagyobb részét, 148 000 katonát és tisztet elveszítettek, 28 ezren megsebesültek és 26 ezer magyar hadifogságba esett.